Tanulás és értékelés/Szójegyzék
Üdvözlünk a tanulási és értékelési szójegyzékben. Ez a gyűjtemény a programok kiértékelésénél használt közös szókincset magyarázza el.
A lap fejlesztés alatt áll; szeretnénk a lehető legérthetőbbé tenni. Reméljük, te is csatlakozol hozzánk, és segítesz többnyelvűvé tenni![1]
A tevékenységeket a szervezeti küldetéseink és céljaink érdekében végezzük. Ezek olyan műveletek, amelyeket programunk keretén belül végzünk. Saját programod tervezésénél a tevékenység bemenetei adják a kimeneteket.
Példák:
- egy editathonon megtanítani egy új szerkesztőt, hogy hozzon létre fiókot
- workshopokat követően a résztvevők körében végzett felmérés, amely az elemzést segíti
- fotók készítése a „Wiki Loves Monuments” keretében
- idegenvezetés a „Wiki Takes Your City” során
- diákok bevezetése a szerkesztésbe, és ennek tanteremben történő engedélyezése
- festmények feltöltése GLAM-donáció keretében
- fórum megszervezése egy hackathon során új ötletek megosztásához
Az elismerési vizsgálat egy olyan értékelési mód, amely a programok során működő elemekre fókuszál a nem működők helyett. Pozitív kérdések feltételével a programvezetők megtudhatják, mik azok a pontok, amelyek jól működnek, így ezeket a „jó” dolgokat előtérbe helyezhetik a nagyobb siker érdekében. Ezen elemzési mód során elismerési vizsgálati perspektívából látod a programod.
Példák:
- Az editathon után hat hónappal a húsz résztvevőből mindössze tíz maradt aktív szerkesztő. Ahelyett, hogy arra koncentrálnál, hogy a 10 személy miért nem szerkeszt, azt helyezed előtérbe, hogy a másik 10 miért szerkeszt.
- A Wiki Loves Monuments keretében számos történelmi helyről készült fotó kerül feltöltésre. Az országod fotóit böngészve kiderül, hogy hiányoznak a nemzeti parkok fényképei. Mik a WLM azon sikeres elemei, amelyeket felhasználhatsz a „Wiki Loves Parks” során?
Tudj meg többet:
- Elismerési vizsgálat az angol Wikipédián
- Appreciative Inquiry Commons – oktatási célú honlap
Ha feltételezel valamit, feltétel nélkül hiszel abban, hogy valami igaz, vagy meg fog történni.
Példák:
- az editathon összes résztvevője hoz magával laptopot
- a workshop során mindenki megértette a Wikipédia működését.
Tudj meg többet:
- a feltételezés és feltételez szavak a Wikiszótárban
Lásd még: logikai alap
A teljesítménymérés a programok sikerének meghatározására szolgál az idő teltével keletkezett kimenetek értékelésével. Ezt a tiédhez hasonló programok eredményeinek megtekintésével teheted meg, amelyet saját céljaidhoz igazítasz. A teljesítménymérés gyakran megbízhatóbb számokban kifejezve, de erre nincs mindig lehetőség.
Példa:
- Szervezeted GLAM-partnerség keretében fotókat szeretne feltölteni egy örmény művészeti múzeum anyagaiból. Miután áttekintetted a Walters Művészeti Múzeum eredményeit, látod, hogy 55 fotót felküldtek a Commonsba; ezen alapulva saját programod részeként legalább 80 fotót szeretnél feltölteni örmény és angol nyelvű leírással, valamint szeretnéd, hogy ezekből a feltöltés utáni harmadik hónapban legalább tíz érje el a kiemelt státuszt.
Tudj meg többet:
- Benchmarking a Wikipédián
- Benchmarking a Wikiszótárban.
Közös érdeklődés hatására egybegyűlt személyek csoportja.
Példák:
- A Wikipédia oktatási programjában résztvevő iskolai osztály
- Egy editathon minden résztvevője
- A Wiki Loves Monumentsben résztvevő fotósok
- Egy Wikimánia spanyol nyelvű résztvevői
Tudj meg többet:
- Kohorsz az angol Wikipédián
- Kohorsz a Wikiszótárban
- Wikimetrics, egy, az adatszerzéshez kohorszokat használó eszköz
A hasonlítási csoport tagjai egy program olyan hasonló tulajdonságú közreműködői, akik a programban magában nem vesznek részt.
Általában mind a hasonlítási-, mind a kontrollcsoporttól szokás rendszeresen adatokat gyűjteni, majd a programokhoz és célokhoz való kapcsolódásukat vizsgálni. Mivel a hasonlítási csoport tagjai nem vesznek részt a programodban, az adatok összehasonlítása segíthet eldönteni, hogy a program milyen változásokat eszközöl a kiszemelt mércék és eredmények tekintetében.
Ennek egy típusa a kontrollcsoport, amely a véletlenszerűen kiválasztott személyeket két csoportba osztja: résztvevők-e vagy sem.
Példa:
Egy hasonlítási csoport tagjait véletlenszerűen vagy célzottan is ki lehet választani például a Wikimédia felhasználói, vagy egy projekt használói, bizonyos nyelvet beszélők, vagy egy adott régióban élők azon csoportjából, akik a program célcsoportjába tartoznak. Ilyen lehet a Wikimédia Commons új felhasználóit összehasonlítani aszerint, hogy részt vettek-e a „Wiki Loves Monumentsben” vagy sem – míg előbbiek semmilyen programban nem vettek részt, utóbbiak annak hatására léptek be.
A készültségi fok vagy nyomkövetési szakasz egyike a négy, program-kiértékelés során végzett folyamatnak (a másik három az identifikációs, a tervezési, illetve az implementációs).
A készültségi szakasz az analizálásra, jelentésekre és a kiértékelésre fókuszál. A kiértékelés tapasztalatait általában az összegző- és eredmény-kiértékelésnél szokás használni, így megoszthatók a tanult témakörök, az elért eredmények és a program következő lépései.
Az állapot az egyén vagy csoport környezeti, politikai, társadalmi vagy polgári státusza.
A hatás-kiértékelések során mérni próbáljuk a program résztvevőkre gyakorolt esetleges hatásait.
A program-kiértékelés egy fajtája. A társadalmi, politikai, földrajzi és kulturális faktoroknak a tevékenységek optimális folyamatára gyakorolt hatását és a tevékenységek sikerességét vizsgálja.
Pl.: Milyen külső tényezők befolyásolták a programot?
Folyamatjellemzők vagy mennyiségek.
Példák:
- kérdőívek eredményei;
- közreműködő szerkesztési előzményei
- szervezetek költségvetése
- kimeneti interjúk
- egy személy visszaállított szerkesztéseinek száma
- a Wikipédián értékelésre küldött szócikkek
- fájlnevek.
Adatok gyűjtése, felvétele, kinyerése.
Példák:
- kérdőívre adható válaszok írása, terjesztése és gyűjtése
- emberek véleményének kikérdezése
- szerkesztési előzmények gyűjtése
- Wikimédia-esemény minden résztvevőjének listázása
- férfi/nő arány meghatározása Wikimédia-eseményen
- adminisztrátor-választás szavazatainak megszámlálása és a szavazók listázása
A tervezési szakasz a program-kiértékelés egy szakasza a négyből (a másik három az identifikációs-, az implementációs- és a készültségi/nyomkövetési szakasz). A tervezési szakasz a teljesítmény értékelésére, a célok, célkitűzések, indikátorok kijelölésére, valamint a teljesítménymérési- kiértékelési stratégiák meghatározására szolgál.
Nézőpont, amely a kiértékelési folyamatot a különbségek és következetlenségeket (1) hasonlítja össze a valóban megvalósított (I) és a megvalósítani kívánt (II) tevékenységekben. A teljesítmény javítását a kihívások felkutatásával és a program céljait és célkitűzéseit gátló problémák megoldásával orvosolja.
Egy adatgyűjtési mód, melyben más programok dokumentumait gyűjtöd és elemzed (a program bemeneteinek és visszajelzéseinek dokumentációja, például jelenléti ívek, előadásanyagok és jegyzetek).
Példa:
- Egy editathon után áttekinted az esemény területén lévő promóciós anyagokat, blogbejegyzéseket és begyűjtöd a hozzájárulások tapasztalatait. Ezzel a programod be- és kimeneteiről, illetve a folyamatáról is tájékozódsz.
értékelő
Valami érdemének, érdemlegességének vagy jelentőségének rendszerszintű meghatározása. A kiértékelés számos szabványt vagy kritériumot határoz meg a programmal kapcsolatos hatások megértéséhez és a megfelelő döntéshozatalhoz.
A kiértékelés fő célja – a korábbi vagy jelenlegi erőfeszítések, programok és kezdeményezések kiemelése mellett – a reflexió és a jövőbeli változtatások szükségleteinek és stratégiáinak felismerése.
A kiértékelés végrehajtásának részletes leírása. A kiértékelési terv stratégiákat állít fel a program sikerességének meghatározásához szükséges információ rendszerszintű begyűjtéséhez.
Ebbe bármely, a program-kiértékelésben részvevő személy beletartozhat (egy Wikimédia-szerkesztőcsoport esetén ez általában a programvezető, vagy a workshopban résztvevő önkéntesek); a stratégiák közé tartozik a monitoring, felmérések, teljesítménymérések és az egyéni résztvevők szerepe (pl.: Julia feladata a kérdőívek adatainak begyűjtése), a kiértékelés végrehajtásának idővonala és az implementációhoz rendelkezésre álló erőforrások (a gyűjtött adatok típusa, ezek összeszedésének módja, a szerepek, valamint a szponzorok és értékelők felelőssége, és a feladatok elvégzéséhez szükséges idővonal).
Egy program eredményeivel, kimeneteivel, indikátoraival vagy más, a sikert jelző elemre vonatkozó kérdés.
A kiértékelés célja egy vagy több ilyen kérdés megválaszolása.
Program-kiértékelési vagy kiértékelési stratégia, amelyet a program előtt kell elkészíteni. A megvalósíthatósági tanulmány a tervezett programra és az azon belüli tevékenységek végrehajthatóságára és a célkitűzések elérhetőségére koncentrál.
Pl.: Mit tudunk megvalósítani?
Példa:
- Szeretnél idén az országodban „Wiki Loves Monuments” eseményt rendezni. Mivel mindössze öt aktív önkéntes van az országodban, nem vagy benne biztos, hogy elég hatékony lesz-e a program. A megvalósítási tanulmánnyal választ kaphatsz arra, hogy mennyibe fog kerülni a program, illetve elég lesz-e a kapacitás: az öt résztvevő bírni fogja-e a honlap és a promóció kezelését.
Program-kiértékelési vagy kiértékelési stratégia, amely a tanulási folyamat működésének mikéntjére fókuszál: mi működött rendeltetés szerint és mi nem, valamint leírja azokat a stratégiákat, amelyek a program tanulási fázisának kimeneteihez és eredményeihez vezető kihívások teljesítéséhez vezettek.
Pl.: Hogyan történt? Mik voltak a lehetőségek az implementációra és a változásra?
Lásd még: folyamat-kiértékelés
A célok a program egyértelműen megfogalmazott elérendő eredményei. A program-kiértékelés szempontjából két típusa van:
- „Programcélok”, amelyek a várható hatásokat vizsgálják.
- Példa:
- Az általad szervezett oktatási program célja a hindu Wikipédia bővítése a diákok és oktatók tudása alapján, ezzel együtt a Wikipédia tantermi használatának tanítása.
- Példa:
- .* „Szervezeti célok”, amelyek egyértelműen megfogalmazzák egy szervezet, mint egész által elérendő eredményeit, ezzel együtt iránymutatásul szolgálnak a személyzet számára.
- Példa:
- A Wikimédia Alapítvány növekedés érdekében megfogalmazott öt célja: tartalom, részvétel, minőség, elérés és változatosság minden Wikimédia-projektben.
- Példa:
Az identifikációs szakasz a négy program-kiértékelési szakasz egyike (a másik három a tervezési-, az implementációs- és a készültségi/nyomkövetési szakasz).
Az identifikációs szakasz a korábbi sikerek és kudarcok vizsgálatára, a korábban tanultak áttekintésére és a feltételezések megállapítására szolgál.
Általánosságban véve a hatások a teljes programra kihatással vannak. Gyakran széles körben, a program végső céljának leírásához használják, például a szegénység felszámolása vagy diákok főiskolára segítése. A projektekben előre feltételezik a programok hatását, de mivel azok gyakran nagyon nagyok, földrajzilag nagy kiterjedésűek és nem pontosan definiáltak, gyakran nehéz vagy lehetetlen egy-egy program önálló hatásait vizsgálni.
Leggyakrabban a hatások kapcsán igazítják a programok céljait a finanszírozó szervezetek küldetésével; egy alapítvány a gyerekek életének javítását tűzheti ki maga elé, míg az általuk indított program az általa elért eredményekkel ezen cél egy szeletét valósítja meg.
A Wikimédia-programok tekintetében a szó a programok eredményének a Wikimédia vízióira és stratégiai céljaira gyakorolt hosszútávú és hosszantartó hatását jelenti.
Példák:
- a tevékenységek során (pl. „Wiki Loves Monuments”) toborzott új szerkesztők növelhetik a közreműködések számát
- a nők történelmét leíró tartalmak adományozása egy adott wikin növelheti a női szerkesztők számát (közreműködés és sokszínűség)
- a Wikipédia egy nyelvi változatán található tartalmak minősége (minőség)
- a legaktívabb szerkesztők visszatartási rátájának növelése (közreműködés és tartalom)
Program-kiértékelési vagy kiértékelési stratégia, amely a program céljainak és célkitűzéseinek elérését vizsgálja.
A hatáskiértékelés leggyakrabban a hasonlító- és/vagy kontrollcsoportok összehasonlításával szerzett adatok gyűjtésével segít dönteni a programmal kapcsolatban.
A kiértékelés ezen típusával a programvezetők láthatják, hogy programjuk milyen hatásokat vált ki és milyen áron; folytassák vagy módosítsák azt; esetleg szűkítsék vagy terjesszék ki a programot a ráfordított pénz és a hatások tekintetében.
Pl.: Milyen változást hozott?
Lásd még: Eredmény-kiértékelés
Egy program minden tervezett és megvalósított része különböző implementációs módszert igényel.
Példa:
- A „Wiki Loves Monuments” egy program, míg a „Wiki Loves Monuments 2013” implementáció.
Az implementációs szakasz a program-kiértékelés négy szakaszának egyike (a másik három az identifikációs-, a tervezési- és a készültségi fok/nyomkövetési szakasz).
Az implementációs szakasz a programon belüli monitoringra, illetve a várt kimenetekre, valamint a program leírását és eredményeit jellemző adatok gyűjtésére fókuszál.
Az indikátorok mérhetőek; egy konkrét állapot vagy szituáció fennállását, vagy az elért eredményeket jelzik. Az is megtudható belőlük, hogy mennyire sikerült megközelíteni a kívánt célt, kimenetet vagy eredményt.
A program alakításának szándékával eszközölt változtatás, amely befolyásolja a folyamat kimeneteit.
A program-kiértékelés bemenetei azok az erőforrások (emberiek és megfoghatók is), amelyek lehetővé teszik a program megvalósulását. A legalapvetőbb erőforrások az idő és a pénz.
Példa:
- Egy workshophoz tartozó bemenetek például az önkéntesek által a tervezésbe és megvalósításba fektetett idő, az FDC támogatási alapjából felhasznált támogatás, a befolyó szponzori pénzek, valamint a tény, hogy készült-e a workshopon kiosztható, papír alapú ismertető.
Az eredmények kritikus középrétege (ezenkívül rövidtávú és hosszútávú eredmények vannak még).
A közbenső eredmények általában a programban résztvevők viselkedésében és döntéshozatalában történő változásokra utalnak. Pontosabban definiálva a közbenső eredmények olyan tevékenységek, melyek megtörténte a kívánt hatáshoz vezető állapotot idézi elő.
Példa:
- „Wiki Loves Monuments”-eseményt rendezel, és a résztvevőket arra kéred, hogy fotózzanak le egy történelmi helyet a kapcsolódó szervezettel együttműködve. Húszan jelennek meg; közbenső eredményként minden résztvevő két héten belül legalább öt fotót tölt fel a Commonsba.
Azt szeretnénk, hogy minden Wikimédia-szervezet ez legyen; az egyének is! („Tanulj meg önálló lenni!”) Ezek a szervezetek képesek arra, hogy szinten tartsák és javítsák teljesítményüket és programjaik színvonalát tapasztalatuk alapján. Ők saját magukat értékelik, majd visszajelzési kört készítve mindig nyomon követik saját tevékenységeiket és sikereiket.
A programod működésének vizuális reprezentációja – „kép” a programodról. A logikai modell tartalmaz minden, általad eszközölt hozzájárulást (erőforrások bemenetei, tevékenységek és közreműködés), és azt, hogy mit szeretnél elérni (a kimenetek és ezek eredményei).
A logikai modell legfőképp:
- a program ér mérhető eredményeinek szervezett, összefoglaló leírása
- „ha-akkor” kapcsolatok listája, amelyek a várható eredményt hozhatják(„változás elméleteként” is ismert)
- egy gráf, amely a program be- és kimeneteinek, valamint eredményeinek kapcsolatait ábrázolja
Olyan eredmények, amelyek a állapotváltozáshoz vezetnek. Ezek általában a társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti rétegekben, a változás elmélete által megcélzott végponti változások.
Példa:
- Egy editathon kívánt kimenete tíz szócikk megírása a nők tudományban betöltött szerepéről, de hosszútávon tovább nőhet a nőkkel kapcsolatos szócikkek száma.
Lásd még: hatás.
A mércék jól körülhatárolt értékek vagy értékcsoportok, amelyek számíthatóak és gyűjthetőek és általában a különböző csoportok és projektek összehasonlítására szolgál (pl. a program kohorszainak egymáshoz képesti teljesítménye).
A UserMetricsAPI által számolt mércék segítenek a szerkesztői aktivitás – és -viselkedés – mérésében; a rögzített adatok a minőség, mennyiség, a közreműködés típusa és a lemorzsolódók aránya.
A szervezet szándékainak és vízióinak találkozását leíró fogalmazás. A küldetésnyilatkozat egy tömör – az egyik ökölszabály az „elég rövid, hogy ráférjen egy pólóra” – és leírja a szervezet létrejöttének célját, tevékenységét, célcsoportját és a létrehozott értékeket anélkül, hogy a szervezet missziója teljesítéséért végzett tevékenységeket listázná.
Tudj meg többet:
- Küldetésnyilatkozat az angol Wikipédián
Program-kiértékelési, illetve kiértékelési stragéia, amely a program bemeneteire, a programban végzett tevékenységek és a kimenetek mérésére és leírására fókuszál. Ez egy aprólékos tevékenység, amellyel nyomon követheted, hogy tényleg véghezvitted-e a tervezett tevékenységeket.
Pl.: Megtettük, amit meg kellett?
Program-kiértékelési, illetve kiértékelési stragéia, amely a keresletre (például a Wikipédia bővítésre váró témakörei) és a hiányzó elemekre (például több ezer fotónk van Mexikóról, de mik azok a témák az országban, amelyekről nincsen) fókuszál.
Ezt általában a program előtt, a tervezési szakaszban szokás elvégezni. Az itt gyűjtött adat ezután a kiindulási pont, a célok, célkitűzések és a szükséges erőforrások meghatározásához használható fel.
Pl.: Milyen változtatásra van szükség?
A célkitűzés a cél kisebb összetevője, amely a célcsoportok által a célhoz vezető elvégzendő feladatokat határozza meg.
Példa:
- A célod, hogy több nő szerkessze a Wikipédiát; ennek elérése érdekében célkitűzésed fél év alatt 10 editathon szervezése.
Az eredmények a programban elérni kívánt végkifejletek, amelyek a befolyással bírnak a hatásokra. Ha az editathonodon sikerült elérni a kívánt eredményeket, ez elméletben hatással bír. Az eredmények a programod által megcélzott teljesítmények, amelyek a résztvevők tudásában, képességeiben, viselkedésében és/vagy egyéb tulajdonságaik állapotában bekövetkező változások targetseredményei.
A kívánt eredmények megfogalmazásakor vedd figyelembe, hogy a programnak milyen rövidtávú, közbenső és hosszútávú hatásai lesznek egyes személyek, csoportok, családok, háztartások, szervezetek vagy közösségek életére? A program eredményei ideális esetben hosszantartó hatással van a Wikimédia projektjeire. Ilyen eredmények a szerkesztéshez szükséges képességek, új szerkesztők száma, szerkesztők lemorzsolódása, növekvő részvétel stb.
Példa:
- Ha átfogó célként több női szerkesztő jelenlétét tűzted ki a következő évre, célkitűzésed a következő fél évben tíz editathon megrendezése. Az esemény után kiértékeled azt, hogy elérte-e a kívánt eredményeket. Minden egyes editathonnak vannak eredményei ugyanúgy, mint a teljes programnak. Egy ilyen lehet, hogy a 150 résztvevő nő 20%-a maradt szerkesztő két hónap után.
Az eredmények láncolatának és eredmények ütemtervének is hívott kifejezés az elért események sorozatát jelenti. Nem minden eredmény érhető el egyszerre, valamint néhányuk megvalósulásához bizonyos kimenetekre és korábbi eredményekre van szükség.
A rövidtávú-, közbenső- és hosszútávú eredmények logikailag helyes sorrendben kell követniük egymást (vagy az ütemtervet), ahol a hosszútávú eredmények a rövidtávúakon alapulnak.
A leggyakoribb program-kiértékelési vagy kiértékelési stratégia, amely azt vizsgálja, hogy a programban sikerült-e elérni a kívánt eredményekhez szükséges célokat és célkitűzéseket.
Lásd még: összegző kiértékelés
A program során végzett tevékenységek és a közreműködés közvetlen, mérhető produktumai. A kimenetek az események során zajló tevékenységek eredményei.
Ebbe általánosságban beletartoznak a workshopok megfigyelései, a létrehozott oktató célú anyagok és a kiszolgált résztvevők. Ezek a kimenetek a program résztvevői által elérendő eredményekhez vezető első lépcsőfok.
Példák:
- a közreműködők száma (összesen 20, ebből kettő önkéntes);
- adott csoportok (15 orvostan-hallgató és öt professzor, ebből tíz nő)
- a program eseményei során felküldött szócikkek és képek száma
- a közreműködések tárgya
Következetes kvantitatív indikátorok, amelyek megmutatják, hogy egy eredményt mikor és milyen mértékben sikerült elérni.
A probléma, kimenet-megállapítás és kihívás szavakra egyszerűsíthető probléma-megállapítás a programod által megoldani kívánt esetek tömör jellemzése.
Példa:
- A Wikimédia projektjeiben több férfi működik közre mint nő – a programod több nőt kíván bevonzani.
Program-kiértékelési vagy kiértékelési stratégia, amely egy kezdeményezés, program vagy projekt implementációjának sikerére fókuszál.
Pl.: Hogyan működött/történt?
Lásd még: alakító kiértékelés
Kapcsolódó projektek és tevékenységek, melyek célkitűzései megegyeznek és rendszeresen ismétlődnek, valamint változásuk elmélete hasonlít és a változás elérését hasonló folyamatokkal és beavatkozásokkal próbálják meg elérni.
A programok főbb jellemzői:
- közös cél: a kapcsolódó projektek csoportja ugyanazon feladaton dolgozik
- hosszantartó: párhuzamosan futó projektek csoportja, vagy ezek ismétlődése
- modell: hasonló projektek, amelyeknél hasonló a változás elmélete és hasonló módon valósítják meg a változást.
Példa:
- 2012-ben a Wikimédia Svédország, -Argentína, -Lengyelország és más szervezetek részt vettek a „Wiki Loves Monuments” programban. A globális esemény több évig tartott, ennek ellenére célkitűzései (legyen egyre több műemlékről fotó a Commonsban) és a változás elmélete változatlan maradt. A folyamatok minden évben finomodtak (pl. új feltöltési eszközök váltak elérhetővé), de a projekt magja továbbra is a képek feltöltése maradt, amely a Wikipédiára fejtette ki hatását (a cél még több szócikk illusztrálása a megfelelő képekkel).
Rendszerszinten segít meghatározni, hogy valami érdemeit, érdemlegességét és jelentőségét. A kiértékelés számos szabványt és kritériumot állít fel bármely erőfeszítés, program és kezdeményezés hatásának megértéséhez és a sikerességével kapcsolatos döntésekhez.
A kiértékelés fő célja a korábbi vagy jelenlegi erőfeszítések, programok és kezdeményezések kiemelése mellett a reflexió és a jövőbeli változtatások szükségleteinek és stratégiáinak felismerése.
Olyan dokumentum, amely részletezi a programmal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre adott válaszok gyűjtésének módját.
A program-kiértékelési terv megmutatja a program eredményeihez kapcsolódó indikátorok kialakulását és segít eldönteni a kiértékeléshez kapcsolódó információ begyűjtésének módját.
Lásd még: kiértékelési terv
A programvezető a programok tervezésért és végrehajtásáért, illetve ezek kiértékeléséért felelős személy. Egy programnak több vezetője is lehet.
A programvezetők olyan személyek is lehetnek, akiknek nincs kapcsolatuk Wikimédia-szervezetekkel. Ez a vezető lehet egy szervezet elnöke, vagy fizetett alkalmazottja, aki a cél érdekében futó programokat tervezi és menedzseli, vagy a Wikimédia-közösség által elismert közreműködő egyesület tagja. Lehet akár egy könyvtáros is, aki a helyi könyvtárban szervezett workshop résztvevőit tanítja a Wikipédia szerkesztésére.
Te is lehetsz programvezető!
Egyénileg vagy csoportosan végzett vállalkozás, amely a kívánt cél elérése érdekében gyakran kapcsolódik kutatáshoz vagy tervezéshez. Általában hozzárendelnek kezdő- és végdátumot, valamint ismétlődhet is, de nem erre tervezik.
Nem tévesztendő össze a Wikimédia projektjeivel (Wikipédia, Wikidézet, Wikiforrás, Wikihírek, Wikivoyage, Wikiforrás, Wikikönyvek, Wikiegyetem, Wikimédia Commons, Wikidata, Meta-Wiki, MediaWiki stb.).
A mennyiség helyett minőséggel jellemzett adat.
A kvalitatív adat gyűjtése nyílt kérdésekkel zajlik, ahol a válaszolóknak saját szavaikkal kell felelniük. A kvalitatív adatgyűjtés akkor a leghasznosabb, ha kifejezetten a válaszolók saját megfogalmazására vagy kíváncsi vagy feleletválasztás esetén túl sok lehetőség lenne. A kvalitatív adat begyűjthető megfigyelhető mércék által adott információkból is.
A kvalitatív adatok kiértékelése tovább tart, mint a kvantitatívaké, de megérheti, mivel az adatgyűjtés szempontjából fontosabb szerepe van.
Példa:
- Amikor a „Wikipedia Education Program” szemeszterének végén felmérést készítesz diákjaid közt arról, mit élveztek a legjobban a Wikipédia tantermi szerkesztésében, ők pedig megoszthatják saját véleményüket és gondolataikat akár a kérdőíven leírt bekezdésben, akár szóbeli, titkos szavazást követően, illetve más természetes tapasztalataikat és számukra pozitív pontokat.
Tudj meg többet:
- a kvalitatív szó a Wikiszótárban.
A minőség helyett mennyiséggel jellemzett adat.
A kvantitatív adat gyűjtése zárt kérdésekkel zajlik, ahol a válaszolóknak a felkínált lehetőségek közül kell választani, vagy feleletüket skálán bejelölni. A kvantitatív adatgyűjtés alkalmas az életkori, kereseti, alkalmazottak vagy gyermekek számára vonatkozó stb. kérdésekhez; más további kérdések megfelelően megfogalmazva megválaszolhatók egy skálán.
Példa:
- Amikor a „Wikipedia Education Program” szemeszterének végén felmérést készítesz diákjaid közt, megkérdezheted életkorukat, nemüket és azt, hogy várhatóan mikor végeznek; a kérdések pedig kifejtendőek helyett feleletválasztósak.
Tudj meg többet:
- a kvantitatív kifejezés a wikiszótárban
Miből gondolod, hogy a programod tevékenységei a kívánt eredményeket hozzák? Az „elméleti feltételezésnek” is nevezett logikai alap olyan állítás, amely kifejezi, miért bízol abban, hogy a tevékenységek a kívánt eredményhez vezetnek, vagy a rövidtávú hatásokból miért következnek a hosszútávúak. A logikai alap gyakran kutatáson alapul, de eredeztethető a korábbi tapasztalatokból, a józan észből és a konkrét esettel kapcsolatos tudásból.
Példa:
- A program-kiértékelésekre és egy korábbi „Wiki Loves Monuments” kampányra támaszkodva úgy gondolod, hogy az országod műemlékeinek karbantartásáért felelős kormányzati szervezettel való együttműködéssel több közreműködőt toborozhatsz. A WLM-közösség többi programvezetőinek tapasztalatai megmutatják, mennyire sikeresek ezek a kapcsolatok.
Az általánosságban a tanuláshoz kapcsolódó eredmények, amelyek azonnali változást hoznak a tudatosság, képesség, hozzáállás, tudás és motiváció területén, amely változás a program és a változás elméletének hatása.
Példa:
- Wikipédia-szerkesztői workshopot rendezel. A résztvevők első kézből származó tapasztalatokat szereznek a szerkesztésről és az alapvető tudnivalókról. A workshop végén a résztvevőkkel kérdőívet töltetsz ki; a 30 résztvevőből 20 mondja azt, hogy jobban érti a szerkesztés lényegét és magabiztosabb benne. Az általuk szerzett tapasztalat és magabiztosság a workshopod rövid távú hatása.
A program-kiértékelés, illetve a kiértékelési stratégia egy típusa, amely arra fókuszál, hogy a programmal sikerült-e elérni a változáshoz kitűzött célokat és célkitűzéseket.
Pl.: Elvégeztük a feladatunkat? Mi működött? Mi nem működött?
Lásd még: eredmény-kiértékelés.
A célpontok a program céljainak és az eredmények teljesítményének meghatározására szolgál. A célpontok segítik az általánosságban megfogalmazott célokat (Mit fogunk elérni?) konkrét célkitűzésre (Mikor és mennyit fogunk ebből elérni?) szűkíteni.
Lásd még: teljesítménymérés
A teljesítmény mérésére szolgál; az adatgyűjtés indikátora lehet.
Példa:
- Egy workshop végén a Wikipédia irányelveiről szóló kvízt rendezel. Ennek eredménye megmutatja, hogy a résztvevők mit sajátítottak el.
A változás elmélete a társadalmi tényezők tervezésének és kiértékelésének egy módja. A változás elmélete meghatározza egy tevékenység lépéseit:
- missziód és tevékenységeid a logikai ok és a hatékony kapcsolatok segítségével a változásokhoz kapcsolja
- lehetővé teszi a program kimeneteinek és a közreműködők eredményeinek meghatározását
- a konkrét, mérhető, elérhető, reális és időhöz kötött fő eredményekre fókuszál.
A változás elméletével egyértelmű folyamatábrát készíthetsz az eredményeid eléréséhez a program sikeréhez szükséges előkövetelmények, lehetséges végrehajtási módok, kimenetek és eredmények felismerésével.
Bármely, a {{#célok|célok}} eléréséhez használt fizikai elem. Használt még a bizonyos eredmény érdekében végzett feladatokra is.
A program-kiértékelés során főleg monitoringra és visszajelzések (kérdőívek, interjúk, célcsoportok stb.), vagy eredményre vonatkozó információ gyűjtésére használják.
Jegyzetek
- ↑ Egy szó más Meta-beli lapra linkeléséhez használd a
{{Glossary|term}}
(egyszerű, lefordítatlan elemekhez), vagy a{{<tvar|target-id>Glossary|target-id</>|displayed term}}
(ha szükséges a lefordítatlan azonosító és a lefordított elem elkülönítése) sablonokat. Például{{<tvar|assumptions>Glossary|assumptions</>|assumption}}